Az Y generáció a „Challenge” generáció – állítja  Joeri Van den Bergh, a How Cool Brands Stay Hot című marketing kisokos belga szerzője a Kopaszi gáton, miközben a sugárzó napsütés lágyan meg-megvillan az Öbölház besötétített homályában. A Kreatív gondozásában idén második alkalommal került megrendezésre a Brand&Music konferencia, hogy ismét sokoldalúan mutassa be nekünk, mennyire fontos a zene a márkák és a fogyasztók számára is. 

A gyors regisztráció, és az elmaradhatatlan köszöntőbeszéd után Szigeti Péter átadta mikrofonját, hogy az NRC piackutatói feltárják előttünk a magyar rádióhallgatók szokásait. Klenovszki János és Sági Ferenc előadásából kiderült, hogy az útközben megkezdett offline rádiózást a hallgatók nagyjából 10%-a a munkába érve online módon is folytatja, valamint azt is megtudtuk, hogy van átfedés a legálisan zenét letöltők és a „kalózok” között. Utóbbi jelzőt egyébként inkább a 15-29 éves korosztály érdemelte ki, míg a legális letöltést, cd-vásárlást döntően a 40+ korosztály vállalja magára. A kutatás alátámasztotta azt a korábbi feltételezést, miszerint a zenevásárlás egyik meghatározó célja az adott előadó támogatása. Izgalmas felvetés lehetne, hogy ezek a százalékok az egyes szubkultúrákban vajon mennyire térnének el, és mely szubkultúrák tagjai dicsekedhetnének a legbecsületesebb rajongókkal.

Ezután következett az általam leginkább várt Joeri Van den Bergh előadás, mely hű maradt a méltán elhíresült kiadvány címéhez. A szerző megmaradva a könyv nyomvonalain, bemutatta annak tartalmát, az egészet a konferencia témájához, a zenéhez hangolva. Aki olvasta az említett How Cool Brands Stay Hot című könyvet, annak bizonyára nem szolgált sok újdonsággal az előadás, aki viszont még nem, az garantáltan elő akarja majd ezt kapni az Amazon virtuális polcáról. Az Y generáció fogyasztási szokásairól megtudhattuk, hogy érdeklődésük igen rövid távú, ezért folyamatosan újdonságokkal kell szolgáljunk számukra ahhoz, hogy tartósan az emlékezetükbe vésődjön brandünk, ezt a jelenséget nevezi Joeri ’news stimulation-nek’. Az Y generáció után már csak a Z generáció tagjai azok, akiket még nehezebb megragadni, ők azok, akik otthon is a főnökök, mindig irányítani akarnak, és éheznek a kihívásokra. Számukra a jó buzz olyan, amiben maguk is részt vehetnek. Ekkor ráadásul már azt is tudtuk, hogy sztárok ide vagy oda, az Y generáció tagjainak #1 példaképe az édesanyja, a #2 pedig az édesapja.

Az angol nyelvű előadást ismét egy magyar követte, Győri Adél a Millward Brown képviseletében bemutatta, hogyan (nem) változott a fiatalok zenei ízlése az elmúlt 5 évben, és melyek azok az újdonságok, amikre fel kell készülni. A kutatás állítása szerint a metál, indie, grunge, alter és a retro stílusok kezdenek egyre népszerűbbé válni, ám a mainstream, populáris slágereket ezek sem fogják tudni túlszárnyalni. Meglepő módon még mindig akadnak fiatalok, akik előszeretettel hallgatnak mulatós zenét, ráadásul nem is kevesen.

Székely Levente a Kutatóponttól arról beszélt, hogy a zenehallgatás rendszerint más egyéb tevékenységekkel egyhuzamban történik, így például tanulás vagy munka mellett is gyakran hallgatunk zenét. Kitzinger Dávid az Artisjus Hangfelvétel-engedélyezési Osztályának vezetője elmondta: a magyarok mindössze 1624 Ft-ot lennének hajlandók fizetni online zenei streaming szolgáltatásért. Az is elhangzott, hogy az Artisjus konkurenciáját a külföldi szerzői jogvédő irodák jelentik, ahová számos magyar zenekar menekíti ki zenei produktumát a nagyobb jövedelemszerzés reményében. Az előadás során érdekességképpen azt is megtudtuk, hogy a híresztelések ellenére az Artisjus nem záratott még be semmilyen klubot és nem vette el dj-k zenei gyűjteményét sem jogszerűtlen használat miatt.

Az ebédszünet előtt még a Magyar Telekom Colormix kampányáról esett szó, majd Bíró Attila a Mediator Grouptól és a Nestontól többek között a zeneipar átalakulásáról beszélt, és „az anyag nem vész el csak átalakul” fizikai elvéből kiindulva megerősítette, hogy korai még a zeneipar haláláról beszélni. A piaci átrendeződés következménye, hogy már nem a lemezeladás áll a központban, hanem a fellépések, így a cél inkább az, hogy a rajongók megjelenjenek a koncerteken, kifizessék a belépőjegyet, és vegyenek merchandise termékeket.

A délután a legnagyobb örömömre egy kis komolyzenei ráhangolódással folytatódott, Ágoston László a Moltopera Társulat vezetője arról beszélt, hogy miképpen lehet szélesíteni az opera és komolyzene iránt érdeklődők célcsoportját. Mészáros János Elek Csillag Születik szereplése azt bizonyítja, az emberek érdeklődnek a műfaj iránt, mert újdonságot jelent számukra, csak éppen alig találkoznak ezzel. Ágoston László szerint elérkezik majd az idő, amikor a minimál zenétől ismét eljutunk a komolyzenéig, ehhez azonban szükség van arra a buzz-ra, ami ezt a lavinát elindítja. A Moltopera tagjaiban megvan minden, ami a cool és a sexy fogalmába beleférhet: fiatalok, tehetséges, szépek és ráadásul magyarok.

Bartosz Witak a Viacom International Media Networks (MTV, VIVA) vezérigazgatója elmondta, hogy ők rendelkeznek a világ legnagyobb videó adatbázisával, és ebből adódóan semmiképpen sem tekintik konkurenciának a Youtube-hoz hasonló online videó-csatornákat, az ő céljuk inkább az, hogy egy minél szélesebb körhöz jussanak el a lehető legtöbb platformon. Itt szó volt többek között a sorozatok és reality show-k beékelődéséről a műsorfolyamba.

A Moltopera témáját némiképp kiegészítve a MüPa legújabb kezdeményezéséről, a MüpArt és a Müpart Classicról esett szó, amelynek keretén belül a Duna Tv-n 140 adáson keresztül a Müpa rendezésében elkészült klasszikus és komolyzenei koncertek kerülnek majd adásba. A műsorok célja, hogy a köztévékbe elhozzák a minőségi és izgalmas szórakoztatást, eljutva ezzel egy jóval nagyobb közönséghez. A világon egyedülálló ez, hiszen korábban nem akadt még példa arra, hogy egy ilyen kulturális intézmény önmaga műsorgyártóvá váljon.

Ezt követően ismét visszaeveztünk könnyebb vizekre, és a manapság népszerű startup-lázat meglovagolva a Dragontape, a Mixgar és a Zenecenter használatáról, funkcióiról tudhattunk meg még többet. A zárást egy kerekasztal beszélgetést jelentette, ahol tulajdonképpen a kellemetlen kérdések kereszttüzébe az X-Faktor főszerkesztője, Schiwert-Takács László került.

A Brand&Music konferencia tehát idén is rengeteg újdonságot hozott, reméljük ez jövőre is így lesz.